Az utolsó lehetőség avagy a nagy süllők nyomában

Kissé furának tűnhet, de az év kezdetével vége is van a szezonnak, legalábbis a süllő szezonnak mindenképp (mától tilalom van). A tegnapi peca pont a süllőről szólt és jó kalandnak ígérkezett. Egészen a 401es folyamkilométerig autókáztunk ahol egy barátunk csónakjába szállva kezdtük meg a "támadást" a kiskörei alvizen.

Bár maga a csónakba szállás sem volt egyszerű, mert a part elég sáros, csúszós és meredek volt (2 méteren emelkedett 3.5-4 métert). Nehéz körülmények között sikerült csak a felszerelést a csónakba juttatni (a 38kg motort volt a legnehezebb), majd egy óra volt mire az autóból bepakoltunk  a csónakba. Kicsi szusszanás és bakkancs tisztítás után motor indít és irány az első jónak ígérkező hely. Az első dobás már nem volt olyan jó mint amilyennek szerettem volna, rögtön elsőre beakadt és egy jó kis Berkley gumihal esett áldozatul. :( Pedig le is csorogtunk érte, de még a másik irányból sem sikerült kiszabadítani. Nem volt más hátra mint újrakötni a szereléket és új gumihalat választani. Egy 4 colos Kopyto következett, ez már jobban szelhette a habokat, mert egyszer sem akadt le. Végre következett az első kapás is (fölhúzáskor), de nem sikerült megakasztani. Kihúzva a csalit szép kis fognyomok hagytak barázdát az oldalán, szóval úgy nézett ki a a szín és a méret el lett találva. Ment vissza a vízbe. A következő kapásra se kellett sokat várni újabb sikertelen bevágás volt, ugyanis itt sem érte el a szája a horgot. Most ugyanúgy barázdákat találtam a csalin, csak a másik oldalon. Próbálkoztunk a közepén a szélében is, de a széle ígéretesebbnek tűnt. Már csak azért is mert  a többi horgásztól láttuk, hogy egészen a part szélét horgásszák. Közben elkezdett esni az eső, először csak szemerkélt, aztán egyre sűrűbb és nagyobb szemekben esett, egyre inkább vizesebbek lettünk, így előkerült az esőruha is. Bár csapadékot csak 30%-os valószínűséggel jósoltak, ez inkább 100% volt.
Egyszer ismét azt hittem hogy beakadt a horog, de úgy tűnt sikerült kiszabadítani, de éreztem, hogy valami van a horgon. Kitekertem és ezt láttam:

Egy folyami kagyló, szép nagy volt és pont a kapcsot és a súlyon lévő karikát kapta be, nem szakítva el az zsinórt.
Pár óra horgászat után teljesen megváltozott a víz, sokkal gyorsabb és zavarosabb lett. A víz átlátszósága 20 de inkább 15 cm-re csökkent. Azt tudtuk hogy áradás lesz, de kár hogy ilyen "korán" jött. A továbbiakban rávágás és hal nélkül úsztuk meg a délután. A víznek olyan sodrása volt hogy szabályosan pengette az orrsúly kötelét, ami nyilván a halakra sem volt vonzó hatással. Mint később kiderült kinyitották a zsilipeket is ami a nagy vízhozamot és a zavaros vizet okozta.

Szóval a víz tisztasága ilyen lett, holott az eredeti (tegnap előtti) színe pedig ilyen volt:

Ez utóbbi képen már a hallépcsőhöz tartozó zsilip is látható. De szép tiszta és zöld volt, nem olyan hordalékos, amilyet mi tapasztaltunk. Így hát hal nélkül úgy döntöttünk, hogy még megnézzük a kiskörei víztározót, majd egy baráti látogatás után hazatérünk. Befejezésképpen íme pár kép a víztározóról:

És végül a hallépcső előtti zsilipről ahol még halszámláló ablak is van: